Vonaljegy a régi ház felé

Üres falak Odabotorkál az ablakhoz. Szétnyitja a zsalut, világosságra vágyik. Hunyorog, bántja szemét a fény, persze, hiszen jó ideje nem mozdult ki a lakásból, hetek óta úgy él, mint egy vakond. Kinéz az ablakon. Milyen egyenesek a házfalak! Régóta csak görbének, kuszának érzékelt mindent. Napok óta nem szellőztetett. Minek? Ne jöjjön fel ide senki. Szégyell … Bővebben: Vonaljegy a régi ház felé